PÉNZMÚZEUM
Iskolánk 6. osztályát az aranyvonat fogadta a tanulmányi kirándulás során Budapesten az elmúlt hét péntekén, mely előzetese volt a jövő tavaszi PÉNZ7-nek.
A Pénzmúzeum Budapest egyik legmodernebb kiállítása, ahol interaktív módon nyerhettünk betekintést a pénz világába. A Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja a régi Postapalota épületében lett kialakítva. Miként lesz a rézből 200 Ft-os? Mi lenne, ha nem léteznének bankok? Hogyan működik a tőzsde? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Pénzmúzeum állandó kiállítása. Öt tematikus egységre bontva ismerhettük meg a pénz útját az aranybányától az állami kincstárig. A látogatás az Aranybányából indult, ahol a diákok egy interaktív digitális tudástár segítségével rengeteg hasznos ismerethez juthattak az arany gazdasági, kulturális, vagy szakrális felhasználásával kapcsolatban. Erről a szimbolikus helyszínről indult a teljes kiállításon végighúzódó aranyfonál, mely a későbbiekben végig mutatta az utat.
Az Aranybánya elhagyása után a pénz értékmérő szerepét mutatták be. A gyerekek itt saját maguk is megtapasztalhatták, milyen nehezen kezelhető helyzetek alakulnának ki, ha a mindennapi életünkben nem lennének jelen a fizetőeszközök. A második csomópont a pénz forgalmi eszköz funkcióját vizsgálta, és a fizetőeszközök formai megjelenésére, illetve a forma és a gyakorlati felhasználás kapcsolatára irányítja a figyelmet. A harmadik csomópontban a pénz, mint fizetési eszköz kerül fókuszba. A pénzügyi közvetítőrendszer megismerése során felvetődik a kérdés: mi történne, ha nem lennének bankok? A negyedik csomópont a világpénzek kialakulására és működésére világított rá, s bemutatta, milyen szerepe van ezeknek a pénznemeknek a globális gazdaság működtetésében és fenntartásában. Az ötödik csomópont a pénz kincsképző funkcióját járta körbe, de ennek kapcsán rámutat arra is, hogy a társadalom számára az anyagi kincsek mellett legalább ekkora, vagy még nagyobb a szellemi kincsek jelentősége.
Minden csomópontnál bemutatóábrák, régi érmék és történelmi érdekességek segítik a tanulást. Szép számmal találhatunk bent pénzeket az Árpád-házi királyok korából, a berendezett hivatalnoki irodában pedig egy igazi Continental írógép is van. (Azt tudtad, hogy a világ első írógépét egy magyar polihisztor, Kempelen Farkas készítette el?)
Szinte bármerre is néztünk, digitális képernyőkre és interaktív eszközökre bukkanhattunk, melyeket a belépéskor kapott látogatói kártyával lehetett mozgásba lendíteni. Az ismeretanyag így könnyebben emészthető, és a gyerekeknek is sokkal szórakoztatóbb volt. Végül mindenki kinyomtathatta, hogy a játékok során milyen fokozatot ért el és egy saját arcképes fabatkát is készíthetett magának.
